Sipos László, a műemlékvédő
1980-1983-ban művészettörténeti előadásokat hallgatott, Szegeden;
1992-2000 közt műemlékvédelmi szabadegyetemeken vett részt;
1998-ban folytatta le a műemlékvédelemmel foglalkozó civil szervezetek vizsgálatát;
1999-ben jelentek meg első tanulmányai a Műemlékvédelemben és a Falu Város Régióban, majd pedig a Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemlében;
2000-ben Meghívott szerzőként tartott korreferátumot a XX. Országos Műemléki Konferencián „A tájvédelem jogi eszközei”, a Civilház ankétján pedig Ráday Mihály előadásához „A civil szféra és a városvédelem” címmel. A kisszekeresi református templom helyreállításáról írt tanulmányát – egyetlen magyarként – felvették az UNI Cultural Heritage listájára, s további féltucat nyugat-európai összeállításba;
2001-ben hazai és külföldi műemléki konferenciák meghívottja, a város- és faluvédők országos találkozójának plenáris előadója, a jogi szekció vezetője volt;
2003-ban vehette át a Nyíregyházi Városvédők Emléklapját;
2005-től tudósítja az Értékmentőt a European Heritage Days hazai és szlovákiai rendezvényeiről, a „Báthoriak kora” nemzetközi konferenciáról, a Polonia Węgierskát pedig lengyelországi műemléktúráiról;
2007-ben „A civil szféra és a műemlékvédelem” címmel a Krúdy Vigadóban tartott előadást, decemberben pedig már másodszor vehette át a Városvédők Emléklapját;
2008-ban a kulturális és oktatási miniszter – az indokolás szerint a műemlékvédelem ügyét előmozdító kiemelkedő publikációs tevékenységért – a „Magyar Műemlékvédelemért – Forster Gyula-Emlékéremmel” tüntette ki, a párizsi székhelyű Conseil International des Monuments et des Sites / International Council on Monuments and Sites (ICOMOS), illetőleg annak Magyar Nemzeti Bizottsága pedig tagjává választotta; „Die Zivilorganisationen und der Denkmalschutz in Ungarn” címmel Bécsben tartott korreferátumot;
2009 májusában részt vett az ICOMOS Nemzeti Bizottságának közgyűlésén, Esztergomban, majd pedig több hazai és külföldi tanácskozáson;
2010-ben három fotografika-kiállítása nyílt meg, jemeni és örményországi fotóalbuma pedig az Örökségünk Könyvkiadó gondozásában látott napvilágot;
2011-ben jelent meg tibeti fotóalbuma, magyar és angol nyelven. Műemlékvédelmi és művészettörténeti tanulmányait az Örökségünk Könyvkiadó – Titkot rejtő műemlékek címmel - önálló kötetben adta ki;
2012-ben az ICOMOS delegáltjaként vett részt az Országgyűlés Kulturális Bizottságának szakmai rendezvényén, s több nemzetközi örökségvédelmi tanácskozáson. A pozsonyi Pátria rádió interjút készített vele. Két fotóalbuma látott napvilágot, az ősi khmer műemlékekről;
2013-ban megjelent a második műemlékvédelmi tanulmány-kötete, Titkot rejtő városok címmel, és napvilágot látott dupla fotósalbuma, a „Díszletek az örökkévalóságnak”. Részt vett több hazai és külföldi műemlékvédelmi tanácskozáson, a Város- és Faluvédők Országos Konferenciáján plenáris előadást tartott és a jogi szekciót vezette;
2014-ben magyarországi, ausztriai és szlovákiai műemlékvédelmi ankétokon, valamint az ICOMOS budavári és esztergomi rendezvényein vett részt. Írt cikket a salvadori maja romokról és az egyiptomi Abu Szimbelről, Dárdzsilingről és Bhutánról;
2015-ben cikket írt a kőkori emlékekről, a Wales-i várakról, az izlandi és a veszélyeztetett palmyrai világörökségekről, előadást tartott Tibetről. Műemlékvédelmi konferenciára utazott Athénba, majd Révkomáromba és Bécsbe. Megjelent a „Titkot rejtő vidékek” és az „Értékmentő(ben)” c. könyve;
2016-ban több műemlékvédelmi tanácskozásokon vett részt Bécsben, Budapesten, Szombathelyen és Pécsett, cikket írt a felvidéki, Puerto Rico-i, ománi, indonéziai és mexikói világörökségekről, s napvilágot látott a „Helyszíni szemle” c. tanulmánykötete, önálló műemlékvédelmi fejezettel és félszáz műemlékfotóval. Az „In memoriam Palmyra” c. – magyar és angol nyelvű - fotóalbuma az elpusztított szíriai világörökségnek állít emléket;
2017-ben harmadik kiadásban (és angolul is) megjelent az „In memoriam Palmyra”, másodikban pedig a „Sába földjén”.Az Ünnepi Könyvhéten mutatták be „Az eltűnt IDŐ nyomában” című albumát, az őszi könyvtári napokon pedig az „Eltűnt idő” c. interjúkötetét. Írt cikkeket a multikulturális Toledo, majd Agra, Nepál, Srí Lanka és a marokkói királyi városok műemlékeiről. Budapesten, Visegrádon, Ausztriában és Szlovákiában vett részt műemlékvédelmi tanácskozásokon.
2018-ban 2. kiadásban is megjelent az „Eltűnt idő”, majd „A mosolygó szentek földjén”, 3. kadásban és angolul is a Sába földjén. Több cikket írt a veszélyeztetett világörökségekről. Részt vett az Európai Kulturális Örökség Éve megnyitó ünnepségein, konferenciáin, itthon és külföldön, előadásokat tartott Debrecenben, Nyíregyházán, Révkomáromban és Újfehértón. Nagy interjút készített vele az Európa Rádió, portréfilmet a Kölcsey Televízió. Sorra nyíltak kiállításai, műemlékfotóiból;
a Nyíregyházi Települési Értéktár Bizottság 2018. november 20-án felvette a nemzeti értékek közé Sipos László műemlékvédő és műemlékfotózással kapcsolatos munkásságát;
2019-ben az Értékes Esték keretében, majd Debrecenben és Nyíregyházán, továbbá szlovákiai és ausztriai konferenciákon tart vetítettképes műemlékvédelmi témájú előadást. Az Ünnepi Könyvhétre jelent meg – angol és magyar nyelven – Perszepolisz-albuma, novemberben pedig „Once upon a time” címmel angol nyelvű tanulmánykötete;
2020-ban „Találkozások” címmel az Örökségünk Könyvkiadó jelentette meg kiállítás-megnyitó beszédeit, beszélgetéseit, „Tíz falat Lengyelország – világörökségekkel fűszerezve”, majd „Titkot rejtő világörökségek” és „Titkot rejtő templomok” címmel pedig műemlékvédelmi és művészettörténeti írásait. Veszélyeztetett világörökségeket bemutató műemlékfotóiból négy kiállítást rendeztek;
2021-ben Titkot rejtő Ázsia címmel jelent meg tanulmánykötete, de írt cikkeket Kamakura, Petra és Szikkim műemlékeiről, majd Máriapócs középkori templomáról is. Középkori freskófotói önálló albumban láttak napvilágot, a falképekkel foglalkozó tanulmányai külön kötetben jelentek meg, de YouTube-videófilmen és kiállításokon is szerepeltek;
2022-ben európai műemlékvédelmi írásai Kontinentális kalandozások címmel önálló kötetben jelentek meg, csakúgy afrikai és ausztráliai útirajzai is. Freskótanulmányai a Bessenyei Almanachban, a Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemlében és a Nyírségi Gondolatban láttak napvilágot, freskófotói Nyíregyházán, Ibrányban, Vaján majd Debrecenben szerepeltek. Több videóinterjú és egy podcast-beszélgetés készült vele;
2023-ban jelent meg Marik Sándor Príma-különdíjas újságíró vele készült nagyinterjúja (kötetben is), az Ünnepi Könyvhéten mutatták be Amerikai kalandozások c. könyvét. A középkori falképekkel foglalkozó legújabb tanulmányai a Helyszíni szemle 2 című kötetben láttak napvilágot;
2024-ben az Európa Rádió készített vele nagyinterjút, műemlékvédelmi előadásokat tartott Debrecenben, Nyíregyházán, a vajai várkastélyban. Az Ünnepi Könyvhétre jelenik meg Napkeleti kalandozások Japántól Vietnámig című könyve, mely számos műemléket, világörökséget mutat be.